Párkapcsolat, szerelem...

Minden, ami a szerelemmel kapcsolatos: szakítás, féltékenység, párkapcsolati problémák. Vélemények, levelezések, történetek, kutatási eredmények a párkapcsolati témákban.

Etarget

Etarget

FRISS BLOGOK:

Etarget

NAPTÁR:

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Google Pagerank mérés, keresooptimalizálás freestat.hu 


statcounter Linkgyűjtemény, linktár Linkkatalógus
Link - Placc Linkgyüjtemény Linkster, a linktér!

.

.

.

Útiterv házassághoz

2010.05.18. 18:55 | juc1us | Szólj hozzá!

http://www.netambulancia.hu/img/upload/cikkek/2010_13_het/astiterv_ha_zassa_ghoz_fa_ka_p_jpg_2010040112135040863.jpgMiért hidegül el egymástól két olyan ember, akiket néhány éve az isten is egymásnak teremtett? A válasz a változásban keresendő. Az emberélet egyetlen megváltoztathatatlan jellemzője, hogy folyton változik. Először kicsik vagyunk, aztán nagyok, és végül öregek.

A három fázis szabad szemmel láthatatlan módon alakul át egyikből a másikba. Fél év öregedést még a két időpontban rögzített fényképen is nehéz megállapítani. Ha a szerelmesek megváltoznak, az egymásról alkotott gondolkodásuk is megváltozik. Leegyszerűsítve: ami ma kell, holnap már nem kell. Aki mellett ma minden percben ott akarok lenni, talán öt év múlva már zavar és minden percben szeretnék a lehető legtávolabb kerülni tőle.

A hagyományos házastársak szeretnének mindent elkövetni, hogy társadalmi megítélésükön ne essen csorba, a válás még ma is, sok esetben szégyen és kudarc. Mintha a társadalom le akarná tagadni, hogy a férfi és a nő változik, mintha le akarná lassítani azt a folyamatot, amelyben maga a társadalom is változik, átalakul és új szokásokat, erkölcsöt, törvényeket hoz.

Az egyik tényező, ami miatt felgyorsul két ember elhidegülése, hogy már az elején se tudják, mit akarnak egymástól. Annyit tudnak, hogy jó a másik közelében lenni, még veszekedni is jó vele. Becézgetik, naphosszat csókolgatják egymást, ami sok esetben oda vezet, hogy gyerekük születik. Vannak ennél komolyabb emberek, akik kiküszöbölve ezt, szerződést kötnek egymással, még ha nem is írják le papírra. Megbeszélik, hogy kinek mi jó, mi rossz, mit akar és mit nem, azaz kitűzik a közös célt. Ha ezt a közös célt a nagyon távoli jövőbe helyezik, és tartják magukat az útitervhez, akkor hosszan tartó, boldog házasságra, aranylakodalomra lehet számítani. Ha azonban nincs cél, akkor útiterv sincs, és ha nincs útiterv, könnyű elsodródni.

A szerelem elsődleges célja, hogy génjeinket örökítsük, utódainkat biztonságban felneveljük. Ha két ember, akik vonzódnak egymáshoz, nem mondják ki, mi a közös céljuk, akkor kimondatlanul csak ennyi lesz. Számos házasságnak akkor van vége, amikor kirepülnek a fiókák, és az üres fészekben a szülők azt kérdezik maguktól, hogy akkor most hogyan tovább? Mivel ebben a korban az asszonyoknak már rendszerint nem lehet gyerekük, a férjeknek meg még igen, a férj elhagyja a nőt, a jól bevált céltáblát máshová tűzi ki és megpróbál futni még egy kört. Ha lenne közös cél, mennének együtt tovább - legalábbis nagyobb valószínűséggel.

Egy másik tényező a beteges féltékenység. A madaraknál a tojó fél, hogy a hím elmegy és nem törődik a fészekkel, a kakas pedig attól tart, hogy a fészekben nem az ő tojása lesz kiköltve. Az embereknél hasonló a helyzet, de annyiból más, hogy a túlzott féltékenység súlyos stresszhez vezet, ami egészségkárosodáshoz, ami pedig ahhoz, hogy sem a hím, sem a nő nem lesz alkalmas arra, hogy betöltsék szerelmük célját. A féltékenység ellen a legjobb gyógyszer a humor. Mosolygós környezetben könnyebb bevallani egy „bűnt" és sokkal könnyebb azt megbocsátani is.

Ne feledjük, a szerelem végső célja az öröm. Minél nagyobb örömet okozok a másiknak, annál nagyobb örömre számíthatok a részéről. Ha egy házasságban nincs öröm, abban köszönet sincsen. De mivel örömet mindig könnyű okozni, soha nincs menthetetlen elhidegülés.

Gyerekszülés kamaszként

2010.05.16. 18:53 | juc1us | 3 komment

http://www.netambulancia.hu/img/upload/cikkek/2010_13_het/szazla_s_kamaszkorban_fa_ka_p_jpg_2010033010243680130.jpgNő a gyerekanyák száma, egyre korábban esnek teherbe a nők. Átlagolt adatokkal számolva, a hetvenes években 20 éves korban, a nyolcvanas években 18 éves korban vesztették el szüzességüket a fiatalok. A kilencvenes évektől napjainkig ez a szám annyira lecsökkent (14-15), hogy a szülők aggódni kezdtek - tegyük hozzá, hogy a szülők a hetvenes években is aggódtak, sőt, a szülők mindig aggódtak, ám egy 13 éves kismama látványa mindenkiben, a témával foglalkozó kutatókban is súlyos aggodalmat kelt.

Két évvel ezelőtt, 2008-ban, több mint 40 ezer terhesség megszakítást végeztek el a magyar orvosok, és ennek tíz százalékát fiatalkorú, tizennyolc év alatti lányokon. A tendencia két okból aggályos: a szülők félnek, hogy fiatal gyermekük szervezete kárt szenved a korai terhesség miatt, és másodsorban, félünk, hogy az unokánkat egy arra még éretlen szülő neveli fel. A tudományos magyarázat szerint, mivel a történelmi korokban, beleértve ősemberi időszakainkat is, a nők nagyon korán kezdtek szülni, az emberi faj képes arra, hogy a XXI. században is ugyanígy viselkedjen, hozzon világra utódokat. Azonban, ne felejtsük, hogy az emberré válást követő időszakban az átlagéletkor jóval alacsonyabb volt, mint ma, ezért a gének átörökítését minél korábban és minél több alkalommal kellett véghezvinni, hogy fajunk fennmaradjon. A XXI. században a dolog már nem ilyen sürgető, a XX. század elejétől, a civilizált nyugati társadalmakban elég volt, ha az anyák 20 és 30 éves koruk között hozzák világra gyermekeiket, ám az akkori kor erkölcsei azt diktálták, hogy a szülők életük végéig, szigorú monogámiában tartsanak ki egymás mellet.

A mai kor gyermeke hamar rájön, hogy a válás és a nyitott kapcsolat társadalmilag már nem jár büntetéssel, sőt, a divat és a kor szelleme, a hollywoodi sorozatok azt a benyomást keltik, hogy a 15 éves nő már tökéletesen alkalmas az önálló életre, így a gyerekszülésre, -nevelésre is. Sajnos azonban, a nem tervezett terhességek nagy számban végződnek abortusszal, és az abortusz, tudjuk, veszélyes következményekkel járhat, számos nőnek soha többet nem lehet gyereke. A túlnépesedés ellen harcolók ennek örülnek, hiszen véleményük szerint fajunk pusztulását éppen fajunk túlszaporodása okozhatja. Elméletük szerint, ha nem sikerül 8 milliárd fő alatt tartani bolygónk népességét, az emberiség felfalja a Földet és kipusztul. Ám a konzervatívak, a nemzetek fennmaradását szorgalmazók, sok esetben, épp az ellenkezőjét állítják, Magyarországon, például, ha a népszaporulat a mai tendencia szerint folytatódik, néhány száz éven belül kevesebb, mint egymillió magyar lesz, és ezer év múlva nyelvünk csak abban a formában létezik majd, mint ma a latin.

Aggodalomra még sincs ok - már ha arra gondolunk, hogy 300 ezer éve létezünk, mint értelmes ember, és 1.8 millió éve, mint emberszabású, ezért génjeink, melyek jócskán kiállták az idő próbáit, feltehetően még hosszú ideig fennmaradnak. Aggodalomra csak abból a szempontból van okunk, hogy ebben a gigászi küzdelemben, amit a biológusok természetes kiválasztódásnak neveznek, gyermekeink számára kevésbé lesz kényelmes és biztonságos a játszma, mint amilyen, emlékeink szerint, a dédnagyszüleink, vagy akár a mi időnkben volt.

· 1 trackback

Miért félnek egymástól a nők és a férfiak?

2010.05.14. 18:58 | juc1us | 1 komment

http://www.netambulancia.hu/img/upload/cikkek/2010_14_het/mia_rt_fa_lnek_egyma_sta_l_a_na_k_a_s_a_fa_rfiak_fa_ka_p_jpg_2010040809403512976.jpgHa egy férfi nem tud megszólalni egy nő mellett, az a nő számára lehet jó jel - erre mondták a népmesék, hogy a napra lehet nézni, de rá nem. De vajon mi az oka ennek? Miért jön zavarba valaki, ha tetszik neki egy nő? Egyszerű a magyarázat: a félelem miatt.

Ha félünk, kimerevedik a pupillánk, úgy ver a szívünk, hogy kiszakad a helyéről, felkészülünk a menekülésre vagy a támadásra. Ilyen állapotban egy férfi csak ritkán szerezhet meg magának egy nőt, bár igaz, a legnagyobb szerelmekre mégis ilyenkor talál. A férfi a legkiválóbb anyát szeretné utódja gondozójául, ha pedig egy ilyenre akad, minden energiáját bedobja és mint Napóleon, midőn megszerezte fél Európát, megtámadja a nőt.

Amikor nem tud megszólalni, az a vihar előtti csend. Ha egy férfi meglát egy nőt, majd lazán, szellemesen eltársalog vele, és a félelemnek nyoma sincs, akkor vagy nagyon sok nyugtatót szed, vagy nem kíván támadni. Az ilyet flörtnek hívják, és többnyire felszínes kapcsolatok születnek belőle. Mivel a férfiak sokkal több nőt akarnak megszerezni maguknak, mint ahány férfit a nők, a férfiak többet flörtölnek. Megfordulnak az utcán, ha fedetlen női lábat látnak, füttyentenek, tahó megjegyzéseket szólnak be. Ellenben nagyon ritka, hogy egy nő utána fütyüljön egy férfinak, vagy viccesen felkínálja magát. Ha egy nő flörtöl, az azt jelenti, hogy csak elismerést akar kicsikarni, vagy nem akar gyereket az illetőtől. Ha egy nő nem flörtöl, hanem gyereket akar, arca kitelik, felpirul, ajkai megduzzadnak, szíve nagy erejű vérfröccsöt küld az agyba, kémiai bombák robbannak szerte a testében. Végső soron felkészül arra, hogy megtámadják és teherbe essen - a nő felkészülésének látványa pedig beindítja a férfi első rohamát.

Ilyen egyszerű lenne az egész? Hála istennek, nem. A párszerző stratégia ennél agyafúrtabb, a leplezések és a megjátszások szinte végtelen variációit kínálja. A nő úgy tesz, mintha csak flörtölne, a férfi leplezi, hogy rohamra készül. A késleltetés jó manőver, hogy közelebbről is szemügyre vegyük az ellenfelet, egyes társadalmakban akár évekig is elhúzódhat, hogy a tökéletes választás illúziója meglegyen. A tökéletes választás azonban rendszerint az első egy percben eldől.

A párválasztáshoz bárki bármilyen tanácsot adhat; filozófusok és pszichiáterek írhatnak róla ezer kötetet - a szerelemnek kevés köze van az elméhez, a szívben játszódik le. A szív jelzi, hogy ki kell neki. Pontosan akkor és úgy dobban meg, hogy az elme csak akkor nem ismeri fel az üzenetet, ha nem akarja. Azt mondják, ne hallgass senkire, csak az ösztöneidre. Mit jelent ez? Az ösztön nem más, mint a tudattal csak kevéssé irányítható viselkedés. Ilyen a szívverés is. A szív akkor működik a legintenzívebben, ha félünk. Ezért, ha egy férfi/nő fél egy nőtől/férfitól, vagyis alig kap levegőt a közelében, össze-vissza beszél, megnémulva vigyorog, vagy úgy néz a másikra, mint egy ökölvívó a véres küzdelem előtt, akkor pontosan tudhatjuk, hogy az illető megtalálta az igazit.

Kreativitás a szexben

2010.05.12. 11:04 | juc1us | 1 komment

http://www.netambulancia.hu/img/upload/cikkek/2010_15_het/kreativita_s_a_szexben_fa_ka_p_jpg_201004151030526313.jpgA szerelem művészet. De mi a szerelem és mi a művészet? A művészet az, amikor úgy hozunk létre valamit, hogy az Isten se tudná szebben és jobban létrehozni, a szerelem pedig az, amikor egy férfi és egy nő nem akar egymás nélkül élni. A szerelem azonban csak addig marad fenn, amíg művészet.

Ha már nem olyan, hogy annál nem lehet jobb, akkor elkezd lefelé csúszni, kihűlni, elmúlni. Ha valakit meg akarunk tartani, a szerelmet végig művészi szinten kell tartani, ami rendkívüli kreativitást és energia befektetést igényel. Akik ezt megspórolják, számíthatnak a válásra, akik azonban megfizetik ezt az árat és minden nap ugyanolyan kreatívak maradnak, mint az első napon, azokat valóban csak az ásó, kapa, nagyharang választhatja szét a másiktól.

Miért hidegülünk el egymástól? Miért nem fizetjük meg szerelmünkért minden nap az első árat? A férjek rendszerint azért, mert egy másik nőbe fektetik a tőkét, a feleségek pedig azért, mert férjük ilyen esetben a feleség előtt ereszti ki a szelepet, elengedi magát és visszataszítóvá válik. Egy nő számára az a legvisszataszítóbb egy férfiban, ha alkalmatlannak látja őt az utódnemzésre és az utódok gondozására. Egy asszonyt nem a férj pocakja meg hasonló, külső jegyek taszítják, hanem a megbízhatatlanság. Tudja, hogy ha a férje már nem fektet energiát belé, akkor nem bízhat benne, hogy közös utódjukról gondoskodik elsősorban.

A kulcs tehát a nő kezében van: ki kell csikarnia, hogy a férfinak ne egy másik nő kelljen, hanem jól felfogott érdekből újra és újra őt válassza; megértse, génjei akkor maradnak fenn a legnagyobb biztonságban, ha csak és kizárólag vele van kapcsolatban. Egyszerűbben fogalmazva: a nőnek el kell érnie, hogy a férfi minden nap újra beleszeressen, és ha ez megtörténik, a férfinak eszébe se fog jutni, hogy másokra pazarolja az energiáját.

Minden az ágyban dől el. A szexet a rutin és a megszokás pusztítja el, a művészet tartja életben. A férjek, bármily meglepő, elsődlegesen nem azért közelednek felségeikhez, mert nemi szerveik összepasszolnak, hanem azért, hogy újra és újra átélje a szerelmet, vagyis azt az állapotot, amikor úgy érzi, megtalálta azt a személyt, akivel utódot akar nemzeni. Amennyiben ezt nem érzi, máshol keresi a megoldást. A nők hajlamosak feladni, azt képzelik, hogy már nem kell a férjüknek, és elengedik magukat. Az élet azonban, szerencsére, mindenkinek adott annyi kreativitást, hogy bármikor el tudja csábítani azt, akit egyszer már el tudott csábítani, és ha valakit minden nap elcsábít, az örökre vele marad.

De mi is ez a kreativitás? Ugyanaz, mint a teremtés. A teremtés pedig az, amikor megszületik valami új, valami olyan, ami eddig még sose született meg ugyanebben a formában. A változékonyság, a formai gazdagság, és minden, ami valakit csodálatra ösztönöz, azt a kreativitás szüli. A szex nem az ágyban kezdődik. A szex az első pillanatban kezdődik, amikor egy férfi és egy nő meglátja egymást. Mivel minden nap egy új kezdet, a férfi és a nő minden nap újra és újra meglátja egymást először. Ha a nő egy vonzó férfit pillant meg először és fordítva, akkor a szex minden nap újjászületik, és ha nem védekeznek, azon kapják magukat nyolcvan évesen, az aranylakodalomban, hogy annyi az utód, hogy nem tudják megjegyezni a sok nevet. Ehhez azonban, nem lehet eléggé hangsúlyozni, nagyon nagy árat kell megfizetni: a soha nem szűnő kreativitást.

Keserű az édeshármas?

2010.05.10. 19:08 | juc1us | Szólj hozzá!

http://www.netambulancia.hu/img/upload/cikkek/2010_16_het/kesera_az_a_desha_rmas_fa_ka_p_jpg_2010042210030115400.jpgA legtöbb pár nem vállalja fel, és csak szemlesütve hajlandó beszélni róla, ha monogám kapcsolatuk színterére időnként bevonnak még egy személyt, így csempészve izgalmat a kifáradt szexuális életükbe. Ám vigyázni kell a heves kísérletezéssel, mert az újdonság ereje hamar kihűl, viszont gyorsan tönkreteheti a szerelmet.

A párkapcsolati szakértők szerint a társadalom még mindig ferde szemmel nézi, ha egy tartós kapcsolatban élő párban feltámad a vágy, hogy egy harmadik személlyel is megosszák a kétszemélyes ágyat. Sokuknál ez nem is marad meg pusztán a fantázia szintjén. A jelenség létezik, bár nem sokat hallani róla - valószínűleg azért, mert a magyar társadalom még mindig nagyon konzervatívnak számít ebből a szempontból.
Azt hihetnék, hogy inkább a férfiak kezdeményezik az ilyen helyzeteket, de felmérések, és a szexuálpszichológusok tapasztalatai szerint a nők is legalább annyira nyitottak a kérdésben. A nők általában egy férfit, a férfiak egy nőt szeretnének bevonni harmadiknak.

Minden párkapcsolatban eljön az a pont, amin túl - ha a felek nem dolgoznak rajta - a hétköznapok a szexet is felőrlik, unalmassá tehetik. Egyes kutatások szerint ez átlagban 12-14 hónap után jön el. Azt tapasztaljuk, hogy egyre kevesebbet szeretkezünk, a mozdulatok, a pozitúrák rutinszerűvé válnak.
Eltérőek az okok, motivációk a nők és férfiak esetében. A nők alapjáraton sokkal inkább érzelmi alapokra helyezik a szexet. Kevesebb az olyan eset, hogy csak a játék vagy az izgalom kedvéért belemennének egy egyéjszakás kalandba, vagy félrelépnének azért, mert otthon nem kapják meg, amire vágynak. Míg a férfiak nagy részének nem okoz gondot, hogy valóra váltsák nem titkolt fantáziájukat, a háromszereplős szexet, a nők többsége el sem tudja képzelni, hogy mással szeretkezzen a párja szeme láttára.
Előfordul sajnos olyan is, mikor valaki azért bólint rá az édeshármasra, mert attól fél, elveszíti a párját. Ebben az esetben mindenképp komoly párkapcsolati problémáról beszélhetünk, amelyen egy másik szereplő megjelenése nemhogy segítene, de még inkább hátráltatja az intim, elfogadó légkör kialakulását.

Hiába tűnik kihagyhatatlanul izgalmas kalandnak a hármas felállás, érzelmi szempontból nagyon keskeny mozgásteret hagy, amelyen igazán nagy bravúr megfelelően egyensúlyozni, főleg, ha több irányból is kitapintható a vonzalom a hármas tagjai között. Ilyenkor a kialakuló érzelmek újrarajzolhatják az eredeti kapcsolatot, és könnyen átrendeződhetnek a viszonyok, a spontán mozdulatokba becsempésződnek az érzelmek, és szép lassan megjelenik a féltékenység zöldszemű szörnyetege. Onnantól kezdve, hogy az egyik fél kisajátítást érzékel, vagy árgus szemekkel nézi, hogyan élvezi az ismeretlen kezek simogatását a párja, a dolog rendszerint működésképtelenné válik. Akkor a leginkább életképes a hármas szituáció, és akkor nem visszük vásárra a párkapcsolatot sem, ha a motivációk egyértelműek, és a legfontosabb cél a játék, az izgalom, az érzelmektől való távolmaradás. Ez viszont nem könnyű feladat, hisz a vonzalom csírái minden ilyen helyzetben növekedésnek indulnak. És nemcsak az érzelmeinket kell a szobán kívül hagynunk. Az is fontos, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzünk, pontosan tudjuk, ki mit vár a hármas szextől, és mennyit bír el a kapcsolat. Hiába ugyanis az újdonság hajtotta szexuális vágy, ha közben éles helyzetben kiderül például: mégsem vagyunk rá felkészülve, hogy szerelmünket egy idegen személy ölelésében lássuk.